Kutatás

Tanszékünk jogelõdje, a Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszék Tájföldrajzi Munkacsoportja 1974-ben kezdett el egy olyan munkát, amely sok tekintetben kiindulópont az Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék mai tevékenységét tekintve is. Akkor, Pinczés Zoltán irányításával egy komplex tájföldrajzi munka kezdõdött Tokaj-Hegyalján, a Bodrogkeresztúrhoz és Bodrogkisfaludhoz tartozó hegylábi félmedencében. A minden korábbi hazai tájkutatási vizsgálathoz képest részletesebb terepi munka újdonsága abban állt, hogy éveken át tartó, helyszíni analízis eredményeképp pontos képet kaptunk egy kistájrészlet geográfiai adottságairól, az egyes tájtényezõk állapotáról, s ezek társadalmi felhasználásáról. Nem túlzás azt mondani, hogy megvalósult az a szakmai körökben már korábban hangoztatott igény, hogy a tájföldrajz tudományos elõrelépéséhez nélkülözhetetlen a táj anyag- és energiafolyamatainak, igen bonyolult rendszerkapcsolatainak analitikus feltárása. A hallgatók bevonásával végzett terepmunkák során szisztematikusan felmértük a tájalkotó tényezõk (domborzat, mikroklíma, vízhálózat, talaj, élõvilág) adottságait - de elkészítettük a földhasználat térképét, feltártuk a két település demográfiai infrastrukturális, s ehhez kapcsolódóan a munkaerő-gazdálkodási helyzetét is. Kutatásaink értékét még jobban megnövelte az a tény, hogy 1978-79-ben a minta- terület jelentõs részén új nagyüzemi szólóteraszokat alakítottak ki, s ez lényegesen módosította a korábbi területhasználati szerkezeten túl a természetes domborzati, vízrajzi, mikroklimatikus és talajtani adottságokat is. A munka kezdetekor tehát még éppen megismerhettük a tradicionális hegyaljai tájhasználati struktúrát, a vizsgálatok végén pedig egy új nagyüzemi területhasználati keret határozta meg a félmedence arculatát.

Terepi, tudományos munkánk súlypontja 1979-ben a Bükkaljára, Cserép- falu környékére helyezõdött át. A korszerû tájkutatási törekvéseknek megfelelõen itt már elsõsőrban a területhasználat környezetvédelmi problémáival foglalkoztunk, nagy hangsúlyt fektettünk a mezõgazdasági talajszennyezés, a talajvíz-szennyezettség, a kommunális környezetszennyezés, a légszennyezettség felmérésére. Jó kapcsolatot építettünk ki a helyi mezõgazdasági termelõszövetkezet vezetõivel, így tudományos céljainkat sikerült közelebb hozni a gyakorlati életben felvetõdõ problémákhoz.

A tanszéki hagyományok folytatásaként továbbra is voltak talaj eróziós kutatásaink a Bükkben és a Zempléni-hegységben. Talajeróziós kísérleti parcellák mûködtek Tokajban, Tarcalon, Károlyfalván és Cserépfalun. Kerényi Attila terepi és laboratóriumi méréseit Talajerózió c. könyvében foglalta össze.

Szintén a hagyományok folytatásaként tovább folytattuk hegyvidéki geomorfológiai kutatásainkat is. Ezek közül jelentõs tudományos eredmények születtek a Bükk és a Zempléni-hegység legmagasabb régiójában feltárt fagy környéki (periglaciális) formák, jelenségek, üledékek tekintetében, de Pinczés Zoltán akadémiai doktori értekezésében a fõ hangsúlyt már a jelenkori fagy jelenségek praktikus következményeire helyezte s az eredményeket számos fagylaboratóriumi kísérlettel támasztotta alá.
A tanszék kutatási profilja az 1980-as évek közepén két területtel bõvült. Martonné Erdõs Katalin a turizmus földrajzi vonatkozásaira, Csorba Péter pedig a tájökológiai kutatásokra specializálódott. Az idegenforgalom geográfiai és környezetvédelmi következményeinek törvényszerûségeire bükkaljai, miskolci, hortobágyi, debreceni esettanulmányok világítottak rá. A tájökológiai kutatásokon belül voltak különféle tájszerkezeti vizsgálatok, elemeztük a tájhasználat változásának hatását, és foglalkoztunk a parlagterületek ökológiai adottságaival. Az 1980-as évektõl kezdõdõen a tanszéken folyó tudományos munkák területileg is kiléptek az északkelet-magyarországi régióból. Eredményes megbízásos kutatásokat végeztünk a Szigetközben, arra vonatkozóan, hogy a bõsi víz erõmû építése milyen hatással volt a talajvíz szint csökkenésére. Segítettünk több régészeti feltárás talajtani problémáinak tisztázásában (Szentgál, Polgár, Arka), és részt vettünk különféle környezetvédelmi gondok megoldásában (pl. talajok higany- és olaj szennyezõdésének kár elhárításában). Kifejezetten alkalmazott geográfiai munkát végeztünk, amikor a Debrecen Városi Önkormányzat megbízására felmértük a városi vízmû rétegvízkútjait körülvevõ védterületeken a tényleges és a potenciális szennyezõforrásokat. Más tanszékekkel együtt muködve elemeztük a Nagyerdõ rendezési tervének várható környezeti, ökológiai és társadalmi hatásait.

A nemzetközi vonatkozásban is korszerûnek számító tájérzékenységi kutatásaink szintén az 1980-as évek végére nyúlnak vissza. Kiinduló, referencia-adataink még ma is sokszor a bodrogkeresztúri vagy a cserépfalui mintaterületrõl származnak, következtetéseink azonban többnyire tágabb, regionális léptékûek. A geográfiai szemléletû környezetvédelem elméleti alapjainak rendszerezõ áttekintése miatt lett ismert alapmunka Kerényi A. Általános környezetvédelem c. könyve (Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995).
Tudományos kutatásaink metodikáját ma leginkább az jellemzi, hogy a terepen gyûjtött anyagokat korszerû laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá, felhasználjuk a térinformatika nyújtotta lehetőségeket és következtetéseinket igyekszünk rendszerelvû keretbe helyezve általánosítani.

Ehhez a minoségi elõrelépéshez nélkülözhetetlen volt a laboratóriumi háttér megerõsítése, az atomabszorpciós spektrográfia, a lángfotométeres mérések lehetõségeinek megteremtése. Ezeknek a mûszereknek a beszerzése, valamint a számítógépes feltételek biztosítása, ûrfelvételek és szoftverek vásárlása, a számítógépes térképezés meghonosítása az 1990-es évek elején kezdõdött. Ebben a munkában a mezõgazdasági területek talajszennyezését vizsgáló Szabó György, valamint az élettelen természeti értékek természetvédelmi vonatkozásaival foglalkozó Kiss Gábor vállal nagy szerepet.

Tudományos eredményeinket a publikációkon kívül ismertettük számos nemzetközi konferencián is. E tekintetben az elmúlt 25 év szintén látványos fejlõdést hozott. Ma évente legalább 4-5 elõadást tartunk különféle külföldi tudományos fórumokon. Az 1990-es éveket megelõzõen ritka kivétel volt 1-2 hétnél hosszabb külföldi tanulmányút (Pinczés Zoltán 1975-ben Finnországban, Kerényi Attila 1982-ben az NDK-ban töltött 2-3 hónapot). Az utóbbi tíz évben lényegesen több lehetõség adódott a hosszabb külföldi tanulmányútra. Csorba Péter 1991-92-ben, majd 1997-ben Humboldt-ösztöndíjasként összesen 18 hónapot volt Németországban, a münsteri egyetemen. 1-2 hónapos kinttartózkodásokat tett lehetõvé a TEMPUS program, amelynek keretében Kerényi Attila Nagy-Britanniában: Belfastban, illetve Nottinghamben volt, Martonné Erdõs Katalin ugyancsak Belfastban és Thessalonikiben, Csorba Péter Freiburgban, Szabó György Nottinghamben volt. Kiss Gábor a roskildei egyetemmel fennálló kapcsolatunk keretében három hónapot töltött Dániában. Rendszeres szakmai kapcsolatunk van grazi, selmecbányai, roskildei, drezdai, oldenburgi kollégákkal, akikkel közös kutatási pályázatok, oktatási kapcsolatok terén sikeresen együttmûködünk.

Számos megbízás jelzi a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben betöltött szerepünket

  • Pinczés Z: Kárpát-Balkán Geomorfológiai Komissio elnöke;
  • Kerényi Attila: az MTA Természetföldrajzi (Földrajz II.) Bizottság elnöke, KLTE Környezettudományi Központ elnöke, Magyar Földrajzi Társaság Debreceni Osztályának elnöke, CAT ENA nemzetközi folyóirat szerkesztõbizottságának tagja;
  • Csorba Péter: Nemzetközi Tájökológiai Társulás magyarországi összekötõje, Kárpátok-Eurorégió Környezet Turizmus munkabizottsági tagja, a Zólyom- Selmecbányai Mûszaki Egyetem UNESCO Tanszékének tudományos tanácsadója, az MTA Táj- és Környezetföldrajzi Albizottság titkára, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Tájföldrajzi Munkabizottság elnöke.

A Felső-Tisza-vidék környezeti állapotának felmérése/Investigating of the environmental state of Upper Tisza Region

A 68566 sz. OTKA pályázat keretében a Tisza Tokaj feletti szakaszának vizsgáljuk a környezeti állapotát. Ezen belül a következő kérdésekre keressük a választ:

Szennyező források környezeti hatásai és hatásterületének lehatárolása/Determining the effects of pollution sources

A 42635 sz. OTKA pályázat keretében egy szennyvízleürítő és egy perlitbánya környezeti hatásait vizsgáltuk. A kutatás során célunk az volt, hogy kiderítsük:

  • Egy homokos üledéken kialakított szigetelés nélküli szennyvízleürítőből milyen jellegű szennyező anyagok kerülnek a talajvízbe és azok milyen messzire jutnak el;
  • Egy szemmel láthatóan porterhelést okozó bánya valójában milyen terhelést okoz környezetében és ezek milyen kapcsolatban vannak a meteorológiai jellemzőkkel.

Talajtani kutatás/Soil science

Turizmus hatásainak vizsgálata:

Frissítés dátuma: 2017.06.08.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ